bg
Reinhardt IstvánSiska Gyula

Schéner Mihály
Tekintse meg a nagy képet


Schéner Mihály



Schéner Mihály festőművészről lentebb olvashat. Általunk kínált alkotásait ide kattitnva tekintheti meg.

 

Schéner Mihály 1923-ban született Medgyesegyházán.

 

1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, "formába önt", mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, "elkentaurosodott" lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt.

 

Mesterei: Rudnay Gyula.

Válogatott írásai

Egy útkereső fiatal művész, Új Auróra, 1980/8.

Áramlások (Várnai Gitta), Tiszatáj, 1981/10.

Katkics Ilona, Új Auróra, 1983/3.

Gondolatok Kohán Györgyről, Új Auróra, 1983/3.

Meditáció Barcsay művészetéről, Új Auróra, 1984/2.

Hommage à Huszárik Zoltán, Élet és Irodalom, 1986. május 23.

Váradi Zoltán fotói, Új Auróra, 1987/1.

Építészet és textilművészet, Csete György építész, Csete Ildikó textilművész, Új Auróra, 1987/2.

Diabolikon, Békéscsaba, 1988; Kézkivirágzások, Budapest, 1997.

 

Egyéni kiállítások

 

1962, 1969 • Csók Galéria, Budapest

1964 • Grosvenor Gallery, London

1968 • Medgyesegyháza • Vaszary Terem, Kaposvár • KISZ-klub, Budapest, Népköztársaság út 112.

1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

1972 • Párizs

1973 • Egry J. Terem, Nagykanizsa • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

1974 • Pécs

1975 • Atelier Mensch, Hamburg • Magyar Intézet,Varsó • Hajdúszoboszló • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Frankel Leó Művelődési Ház, Óbuda, Budapest

1976 • Rudnay Terem, Eger

1977 • Kamarakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest

1978 • Mall Gallery, London

1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany

1983 • Művelődési Ház, Szeged • Képcsarnok, Salgótarján • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)

1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia

1985 • Derkovits Terem, Szombathely

1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár

1993 • Art Galéria, Szeged • Munkácsy Mihály Múzeum és Meseház, Békéscsaba

1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba

1996 • Csontváry Terem, Pécs • Körmendi Galéria, Budapest • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba

1997 • Ópusztaszer • Körmendi Galéria, Budapest

1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ • Templomok, Iparművészeti Múzeum, Budapest

2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria - Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest

2003 • Virág Judit Galéria, Budapest • Collegium Hungaricum, Bécs

2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria

2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria - Múzsa Galéria

2006 • Körmendi Galéria - Artner-palota • Schéner Mihály köszöntése 83. születésnapján, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria • Ördögöcskék és egyéb firmák, Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre

2007 • Inferno és Ördögök, Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum.

 

Válogatott csoportos kiállítások

 

1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba

1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1971, 1972 • Salon de la Jeune Sculpture • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs

1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép '72, Debrecen

1973 • Kortárs festők..., Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok

1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba

1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest

1978 • Magyar Ház, Berlin

1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó

1980 • Pápa • Monza [I]

1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár

2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi művészeti vásár

2001 • Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin Art Hall

2004 • Kortárs Magyar Képzőművészet - Válogatás a Körmendi-Csák Gyűjteményből, Kovács Máté Városi Művelődési Központ

Báb- és díszlettervei

Tamás Ervin: Bolhabál, Békéscsaba, Jókai Színház

Illyés Gyula: Tűvétevők, Pocci, Tersánszky Józsi Jenő: A varázshegedű, Bábszínház.

Köztéri művei

Dorottyás kocsi (Vörösmarty úti lakótelep)

Berlinerkendős nyanya (Dunaújváros, 1985, Szoborpark)

Csikó-huszár (Dunaújváros, Szoborpark).

Művek közgyűjteményekben

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Szombathelyi Képtár, Szombathely.





bg